minden féle van itt de ami nincsen azokat írjátok meg nekem és én beteszem

remálem tetszik


                                Hali itt találod a kötelezőket röviden.




pál utcai fiúk:(röviden)  

A könyv szereplői a képzelet szülöttei,az író diák társairól mintázta.Rövid tartalom:A regény színhelye és cselekménye a grund . A történet 1889 Budapest-en játszódik.Szereplők : A Pál utcai fiúk : Boka , Nemecsek , Geréb , Weisz , Kolnay , Barabás , Csele , Leszik , Csónakos , Geréb , Richter .És a vörösingesek : Áts Feri , a két Pásztor... , Janó , a tót , tanár , szülők , szomszédok ,őrök , orvos ,diákok ,... A regény eleje kémia órával kezdődik . Tavasz van . A fiuk gyűlést szerveznek elnök választást . A grund a pesti gyerekek játszótere , egy üres telek ahol az egyik végén egy tót fát őrzött . A Pál utcai fiuk játszó helye volt . Itt építették fel az erődjüket Csónakos és Nemecsek . Boka volt a kapitány . Itt mindenki tiszt volt mint egy hadseregben . Nemecsek volt csak közlegény . Közben a vörös ingesek táborból Áts Feri el lopja a zászlójukat . Ekkor a Pál utcai fiuk el határozzák , hogy vissza szerzik azt . Boka , Nemecsek és Csónakos elmentek a Füvészkertbe és ott hagytak egy papír lapot amire rá volt írva , hogy ott jártak. Nem volt könnyű , a telepet kőfal vette körül és még éjszakai őr is fel ügyelte e rom egy sziget közepén terült el és körül vette egy nagy hatalmas tó . A szigetre csónakkal jutottak be végül , és Nemecsek beleesett a jéghideg vízbe és bőrig ázott . A csónaknál otthagyták Csónakost és Nemecsek és Boka kúszott tovább a helyre , ahol a vörösingesek tanácskoztak . Ekkor látták meg a vörösingesek közt Gerébet ahogy mindent elmond a grundról , amit a vörösingesek meg akarnak szerezni . A vörösingesek hamar észrevették , hogy ott jártak , és utánuk iramodtak . Nemecsek ismét a hideg medencében kötött ki . A grundot , hogy el foglalja a két csapat közül az egyik , meg kell harcolniuk egymással . A gyengébbek az eszükkel , a dúrvábbak pedig kénytelenek vissza fogni magukat . A grund már nem játszótér a gyerekek szemében , hanem jelképesen harctér, ahol a jelen igazság folyik . Az iskolába mindenki meg tudta másnap a kalandukat . Rácz tanár úr fel oszlatta az egyesületet . Nemecsek közben rá jött , hogy Geréb az árulo le fizette a tótot szivarral és ajánlatot is tett neki , hogy pénzt is kap csak engedje , hogy más fiuk jöjjenek ide . Gerébet ki zárják az egyesületből . Nemecsek elmond mindent Bókának . A két csapat kitűzi a háború napját . Áts Feri elkapja Nemecseket és , meg fürösztik a hideg vízben . Nemecsek beteg lesz . Boka haza kíséri . A harc napján , iskola után Nemecsek nem tud részt venni , betegsége miatt , a háborúban . Nemecsek betegen mégis el megy és a vezért földre teperi . A Pál utcaiak nyertek . Nemecseket ki nevezték kapitánynak , akiért már . édes anyja jön el a térre . Boka nagyon sajnálta Nemecseket , Áts Feri is elment érdeklődni , hogy létéről . Nemecseknek ki állítanak egy disz oklevelet a fiuk , de sajnos Ő már nem tudta át venni . Nemecsek Ernő kis hőssé válik aki a grundért való háborúban sajnos meg fázik és tüdőgyulladást kap és meg hal . Ennek hatására a szereplők , érzelmileg meg változnak . Boka később meg tudta , hogy a harc hiába volt , mert a grund tulajdonos házat épített arra a helyre amiért ők harcoltak , amiért Nemecsek az életét adta .



                                                 TARTALOM

                              EGRI CSILLADOK


Első rész: Hol terem a magyar vitéz?

1533-mat írunk. A patakban egy fiú és egy leány fürdik. Ha valaki meglátná őket, lenne ám nagy nemulass, ugyanis a leányka Cecey Péter gyermeke. Jó kapcsolatban van Gergő és Vicuska. Egyszer csak látják, hogy jön egy török. Bebújnak egy galagonyabokor mögé, és reszketve várnak. A török megpróbálja kicsalogatni fügét kínálva a ló tulajdonosát, de nem jár sikerrel.Végül elkötözi a szürkét. Mindkét gyermek elsápad. Gergő bátran kibújik a bokorból, és a török után kiabál, hogy az az ő lova. A török elmosolyodik. Odahívja magához a gyerekeket, s elrabolja őket. A rabokkal teli kocsin egy tizenhét év körüli lány vigasztalja őket. Cecey úr a szérűn pihen. Jobbágyai birkát nyírnak, oldalukon karddal. Egy darutollas, erős legénynek mutatkozott be neki, és jól elbeszélgettek. Dobó is ott volt és elmesélte, hogyan vált kőtömbbé Mórék vára. Hirtelen eszükbe jutott Vicuska. Pánikhangulat alakult ki, mindenki őket kereste. A patak mellett megtalálták a ruháikat, ezért azt hitték, hogy belefulladtak. Margit egy rongybabát is készített Vicuskának. Gáspár türelmetlen volt. Az erdőben megálltak, és a törökök tüzet rakattak a magyarokkal. A rabszolgák ételt is készítettek, de amiért túlpaprikázták, nekik kellett megenni. A janicsárok aszúbort ittak. Gergő feltalálta magát, és megszökött pajtásával. Ceceyék már kezdték feladni, mikor megérkeztek a gyerekek. Áldották is a kis Gergőt. Még egy pénzzel teli török lovat is szerzett. Dobó fiának fogadta Gergőt. Kiderült hogy közben leszúrták Gergő édesanyját. Találtak Gergőnek is egy kardot, emiatt Gergő nagyon jól érezte magát. A pap kiszabadította a megkötözött Jumurdszákot cserébe a talizmánjáért. Megérkeztek. Csupa holttest. A pap anyja is köztük volt. Két napon át csak temettek. Másnak megérkeztek Török Bálinthoz. A pap és Bálint a jövőjüket tervezgették.

Második rész: Oda Buda!

Nyolc év telt el. Reggel Gergő nem találta a papot, csak egy levelet az asztalon. Olvasás közben szinte kővé dermedt. Elhatározta, hogy ő látni akarja a szultánt. Elindult egy nagy szikla mögé. Jöttek a törökök több tízezrével, csoportokban. Tulipán mindegyik csoportot megnevezte. Csak egy hatalmas robbanás történt, többet se nem hallottak, se nem láttak. Előterelték Gergelyéket. Ráadták Tulipán furfangos bilincsét. Gyalograb lett belőle. Gergely egyességet kötött Hajvánnal: a fiú elolvassa, ami a pergamenre van írva, Hajván pedig kiszabadítja Gergelyt. Jumurdzsák meglátogatta a papot, és az amulettjét követelte. Gergely Ceceyékhez ment, és megértette, hogy Vicus már soha nem lesz az ő felesége. Budáról a török segítségével kiűzték a németet. Gergely szó nélkül elrohant tőlük. A diák a palotához sietett, ahol Vica tartózkodott. Beosont az egyik sikátorba. Megpillantotta az ő Vicuskáját. Neki akarta adni a török gyűrűt, de az nagy volt Vicára. Megegyeztek, hogy minden nap ebben az órában találkoznak. Ali aga délben a főurakat járta sorba. Gergely a szultáni hintó mögött lovagolt. A törökök hatalmas pusztítást végeztek a templomban. Elbúcsúzott egymástól a két szerelmes. Tíz nap múlva a szultán is útra kelt. Török Bálintot vitte magával rabláncon.

Harmadik rész: A rab oroszlán


A Berettyó vize véres volt. A bokrok közt egy vérző férfi és egy öreg mosdott. Dobót már régóta ismerte. Dobónak több jutalomért cserébe fegyvert ajánlott a vitéz. Megmotozták a török holttesteket. Lassan elindultak. Konstantinápoly déli sarkán áll egy régi vár. A vár kertjében két ősz hajú rab üldögélt. Török Bálint volt az egyik. Később mindketten aludni mentek. Bálint nem tudott aludni. Éjjel Mekcsey érkezett Gergelyhez. Azon tanakodtak, hogy mit írjanak Dobó kardjára. A másik kard Gergelyé lett. Néhány nap múlva Dobó betoppant a Cecey-házba. Török Bálintról kérdezősködött. Megkérték Sebőköt, hogy játssza el lanton az urának kedves dalokat. Mekcsey azzal az ötlettel állt elő, hogy ő fogja kiszabadítani Török Bálintot. Reggel megállapodtak, hogy vele megy még Török Jancsi is. Kiderült, hogy Évát kényszerítik Fürjes Ádám feleségének. Készen volt a terv, de Törökné semmit sem sejtett. A kastélynál Mekcsey hatolt be elsőnek. Gergely a kertet nézte. Egy kövér marhát sütöttek. Gergely is kapott belőle egy darabot. Utána felfutott az öreg Ceceyhez, és könyörgött neki, hogy nem Ádámnak adja leányát. Nem sikerült meggyőznie, viszont az örökségét megkapta. Kezdetét vette a vacsora, ahol a menyasszony pompás dalokat énekelt. Este egy nagy árnyék jelent meg. Vica volt az. Egy májusi estén két török lovas érkezett a drinápolyi karavánszerájba. Gergelyék megint kieszelték a tervet, miszerint ő játssza el a rabot. Reggel meg is szöktek. Ennek a hírnek a hallatára az aga huszonkét szpáhit küldött utána. A kocsit felrobbantották, és rettentő sok halott maradt. A dervis Jumurdzsák volt. A konstantinápolyi országúton öt magyar lovas száguldott, köztük Vica is. A fiatalok megesküdtek Isten színe előtt is. Este Hunyad várába érkeztek. Itt a tisztelendő úr is megeskedte a fiatalokat. Három nap múlva útra keltek. Hatalmas volt a tömeg. Ez segítette be őket. Jumurdzsák szúrósan nézte Gergelyt. Maylád szerint új rabok érkeztek. Az egyikkel az asztalnál találkoztak. Móré László volt a neve. Török Bálint két hátig nem mozdult ki a szobájából. Úgy nézett ki, hogy Bálint szabad lesz. Mikor már a teremben voltak, a szultán lépett be oda. Felajánlotta Bálintnak, hogy legyen Buda pasája. Bálint viszont nem fogadta el. Még mielőtt a perzsa gyászmenet elvonult volna, Gergely és Éva elindult. Gergely figyelmeztette Mekcseyt és a cigányt, hogy baj van. Futottak. Megálltak, és hallgatóztak. Mindenhol csönd lett. Csónakba ültek. Már a közelben lehettek az üldözők. Közben Jumurdzsákék is találtak egy csónakot. Jó tervet eszeltek ki, ami később meg is valósult. A törökök csónakja tűzi szökőkúttá vált, majd felfordult. A Héttorony előtt 'olasz énekesek álltak'. Török Bálint is eléjük állt, de nem énekeltek. Török Jancsi sírva borult édesapjára. Később tanakodni kezdtek. Gergely töröknek álcázva magát útnak eredt. A bég kijött. Egy kisebb csete-paté következtében majdnem elkapták Gergelyéket, de ők elvegyültek a tömegben. Július közepe körül Veli bég Mohácsra ért sziliárdjaival, és ötven aknászával. Egy közembernek fontos jelentenivalója volt a bég számára. Az egyik agával továbbította azt. Az üzenet lényege az volt, hogy neki gyanúsak az 'olaszok'. Érveket is hozott fel a bég meggyőzése érdekében. Ez sikerült is neki. Parancsot adott a bég a 'kutyák' elfogására. A szilidár két óra múlva lihegve jött vissza: megszöktek az 'olaszok'.

Negyedik rész: Eger veszedelme

Nyolc év telt el. Éva ura ruháiból válogat egy külföldre utazó diák számára. Az egyik ruha zsebében talált egy Eger váráról készült rajzot. Miklós diák elmagyarázta neki azt. Éva azt tervezte, hogy az alaprajzot elküldi édesapjának, és Gergelynek. Balogh Tamás érkezett. Gergelyt kereste. A gyűrűről kérdezősködött a jövevény. Szóba elegyedtek, majd Éva képet mutatott uráról. Miután elment az idegen, Éva előtt felcsillant egy név: Jumurdzsák! Elájult. Amikor magához tért, sietett fia, Jancsi védelmére. Éva a templomba is berohant, de Jancsit nem találta. Szeptember ötödikén Gergely a siroki vár alatt ébredt. A szemben jövő kassaiaktól megtudta, hogy Szolnok a töröké. Eger közelébe értek. Dobóhoz ért Gergely és el kezdtek beszélgetni. Mekcsey és csatlakozott hozzájuk. Dobó bemutatta Gergelynek a várat, s környékét. A vár alaprajza hasonlított egy teknősbékára. A templom át volt alakítva katonai célokra. Végezetül egy hatalmas ágyút is megtekintettek. Szeptember kilencedikén rossz idő volt. A várba élénk nyüzsgés uralkodott. Bakocsai híre szerint már a közelben jár a török had eleje. A hír hallatára a vár zajongó méhkassá vált. Egy paraszt levelet hozott a töröktől Dobónak. Összehívatta a vár népét és felolvasta a levél tartalmát, annak ellenére, hogy sejtette a tartalmát. A levélben alku állt. A 'postást' tömlöcbe vetették. Félóra múlva megtelt a terem. Jelezték az őrök, hogy a török már Eger felé vonul. Gergely felolvasta a vár adatait. Ezután mindenkinek meg kellett esküdnie. Megbeszélték a haditervet. Csupa elszánt magyar katona... Azon az estén Dobó mindenkit megvendégelt. Mekcsey és Dobó buzdították vérük szülötteit. Kiderült, hogy Török Bálint meghalt. Tizenegy órakor jelentették, hogy a török Makláron van. Gergely száz katonájával ment 'jó éjszakát mondani a töröknek'. Megkezdődött a kis csata. Győzedelmesen, zsákmánnyal tértek vissza. A bezsákmányolt tárgyakból vásárt rendeztek. Másnap reggel lángolt a város. Dobó gyújtatta fel, és verette le a tetőket, annak érdekében, hogy a töröknek ne legyen mit felgyújtania. A török szinte ömlött dél felöl. Lukácsot, s seregét vélték felfedezni, de már késő: a török elállta a kaput. Ágyúval kezdték el lőni a várat. Nem lőttek vissza, mert vasárnap volt. Következő nap viszont annál inkább. A cigány valószínűleg megbánta, hogy eljött a várba. Másnap a török már háromszor annyi ágyút állított fel. A török még nem kezdeményezett harcot. 'Minek neki a város? A vár kell! Akié a vár, azé a város is'. Negyedik nap betörtek a városba. A templomokat is szétverték. Gergely száz emberrel gyors harcot indított. A magyar lovasok egyértelműen erősebbek a törököknél. A magyarok elfogtak egy kundot. Kihallgatták, majd tömlöcbe vetették. Dobó éjszaka ellenőrzést tartott. Ezen az éjszakán valaki azt kiáltotta Gergelynek, hogy nála van a kisfia, Jancsi, és csak a gyűrű ellenében adják ki. A fiú nem volt velük. Másnap hatalmas ágyúgolyózások közepette kelt fel a nap. A konyhába is becsapott egy. Nagyon sok bomba zúdult rájuk aznap. Este elkezdték a kőművesek helyrehozni a falakat. Közben levél jött a királytól. A második hét végén egy paraszt közeledett a vár felé, kezében egy levéllel. A levelet elégedték, a parasztot pedig kalodába záratta Dobó. A vár népe már alig győzte a vakolást. Nagy Lukács vágtatott a vár felé. Nehezen, de bejutott. Bolyky Tamás halálos sebet kapott, s meghalt. Virradás után megindult az ostrom. Létrákkal is próbálkoztak. Zoltay lelkesített mindenkit. Hemzsegett a török. Egy akindzsi kitűzte a zászlót a toronyra. Fél percig sem lobogott ott. Sokan megsebesültek. Eger bírója meghalt. A város lobogóját terítette Dobó a holttestre

Ötödik rész: Holdfogyatkozás

Valaki közeledett a Szarvaskői-vár felé. Szalkay leszaladt a csigalépcsőn. Réz Miklós volt, s 'Bornemissza János'. Egerről kérdezősködtek. Szalkay megvendégelte őket. János minden áron a várba akart jutni, akár föld alatti utakon is. Kiderült, hogy a férfi Gergely felesége, Éva volt. Tanácsért jött, mert a török elrabolta fiukat, s csak a talizmán ellenében adja vissza. Kiváló tervet eszeltek ki. Egy fiatal deli vezette zsákmányait: egy ökröt, és egy rabot. A deli Éva, a rab Réz Miklós. Elérkeztek egy diófához. Ökrüket sátorra cserélték, s tanakodtak. Éjszaka elmozdították a malomkövet, s mászni kezdtek az alagútban. Végül két irányba vezetet az út, de mindkettő be volt szakadva. Éva ismertette Miklóssal haditervét. Megint egy paraszt ballagott a vár felé levéllel a kezében. Tömlöcbe vetették. Paksy kétszáz emberével kirontott. Tíz magyar legény gyáván megadta magát. A török hóhér mindet kivégezte, kivéve Paksy Jóbot. Néhány katona a kocsmában itta részegre magát. Gergely aggódott kisfiáért. A cigány úgy hallotta, hogy Hegedüs rendszeresen kibeszéli Dobót. Mindenki boldog volt, ugyanis a lovasság elhúzódott a vártól. Mekcsey a cigányt bízta meg, hogy figyelje Hegedüst. A víztárolónál lebuktatták Hegedüst néhány katonával. Tömlöcbe vetették őket. Közben pár törököt is elkaptak. Másnap friss hányású föld vette körül a várat. Dobó összehívott néhány embert ítélkezés céljából. Mind a három legényt, és Hegedüst is végighallgatta. Kiderült, hogy Hegedüs volt az, aki fel akarta adni a várat. Felakasztották. Két napig csak ástak Éváék. Reggel azonban egy szolga benézett a sátrukba, és látván, hogy nincsenek ott, szaladt ezt kihirdetni. Közben Miklósék tovább ástak. Egy ali és egy aga 'köszöntött' rá a pihenő Éváékra. Miklósnak kellett vezetnie az agát. Az Évát őrző 'álőr' Varsányi volt. Ő segítette tovább Évát. Közben Miklós tovább vezette a sereget, mikor a puskaporos terembe értek. Itt belecsapott egy égő fáklyát az egyik puskaporos kádba. Hatalmasat robbant. Dobó ötletére levessel locsolták a felfelé törtető törököket. Évát az egyik terembe fektették. Aludt. Dobó nem ismerte őt. Este beszélt Évával, és megegyeztek, hogy nem szólnak Gergelynek, hogy ő itt van. Éjjel ismét hordta a török a földet. A törökök úgy szállították a rőzsét, hogy közben a fejük fölé deszkát emeltek. A török most hordókat fosztott meg a bortól, és azzal védte magát. A török útja a vár felé elég jól haladt. Gergely az egyik ablakban egy ismerős szempárt vett észre, de úgy érezte, hogy csak képzelődött. Gergely pokolgépeket gyártott. Ötven darab készült el belőle. A török minden éjszaka épített. Varga János incselkedett a törökkel. Gergely ördögkereke jól bevált, sok török pusztult általa. Harminckettedik napja ostromolja a török a várat, de a várvédők lelkesek. A püspöktől jött levél. Megérkezett a negyedik követ is a töröktől. A levelet elégették, a parasztot pedig vasba verték. Éjszakai ostrom következett. Mekcsey feje erősen vérzett. A török úgy törtetett a vár felé, mint egy teknősbéka. Ez védte őket az ördöghordóktól is. Gergely régi tanítójával, Gábor pappal találkozott, viszont a pap nem ismerte meg régi tanítványát, ezért agyonütötték. Alkonyatkor ért véget a nagy ostrom. Varsányi, a kém jelenteni jött: a törökök el vannak keseredve, nincs élelmük, és még soha nem láttak ilyen fegyvereket. Felcsillant az egri várvédők számára a remény. Sok volt a magyar áldozat, de a török még több! Másnap reggelre virradóan viszonylag sokáig aludtak a vitézek. A hegyeknél gyűlt a török. A magyarok misére készülődtek. Mindenki a legszebb ruháját vette fel. Nem a töröknek, hanem a halálnak öltöztek így ki. A mise végén kezdetét vette a csata. Már hozzák is az első sebesülteket. Baloghné, és Éva is segít a sebesültek ápolásában. Baloghné fia meghal. Baloghné is elesik. Nagy már a küzdelem. A nők is harcolnak. Éva levette az elesett fiúról páncélját, szerzett kardot, és harcba indult. Jumurdzsákot is meglátta egy kis időre. Évát fejen üti egy török, és elájul. Éva egy szobában ébredt Gergely mellett. Három napig hordták a halottakat. Köztük volt Cecey úr is. Másnapra elvonult a török. Mindenki felszabadult. A török kisfiút visszaadták édesanyjának, Jancsit pedig Évának. A két nő kezet fogott. Sukán számlálása szerint 12000 ágyúgolyó volt a falban. Bornemissza Gergely lett a vár főkapitánya!

_____________________________________________________________

___________________________________________________________________________


                                      KÖSZIVÜ EMBER FIAI:(ez a jó )

szereplők:

Baradlay Kázmér, a kőszívű ember; Özvegy Baradlayné, a kőszívű neje, özvegye; Baradlay Ödön, az elsőszülött; Baradlay Richárd, a második fiú; Baradlay Jenő, a legifjabb fiú; Ridegváry Bence nagyúr; Tallérossy Zebulon úr; Lángh Bertalan, protestáns prédikátor; Aranka, Ödön szerelme; Edit, Richárd szerelme; Plankenhorstné báróné; Plankenhorst Alfonsine úrhölgy; Leonin, orosz nemes, Ödön barátja; Pál úr, Richárd szolgája; Boksa Gergő, rabló, később forradalmi kapitány; Palvicz Ottó, Alfonsine szerelme; Károly, Ottó és Alfonsine gyermeke; Szalmás Mihály, kém; apácák; katonák; kormánybiztos, parasztok; papok; csizmadia; grófok; bárók; kofák; szolgák


Helyszínek:Nemesdomb, a Baradlay ház; Pest; Buda; Bécs; Oroszország; Körös-sziget; Kárpátok; puszta; mocsár


A rövid tartalom:

Hatvan perc!

A nagytiszteletű Baradlay Kázmér házában hatalmas vendégsereg gyűlt össze. A házigazda nincs a vendégekkel, mert gyengélkedik. Miközben tósztot mondanak érte, az asszonyt kihívja az orvos a beteghez. A vendégek arra gondolnak, hogy a szokásos baj van, hiszen a nagyságos úr szívbeteg, de még száz évig is élhet ezzel a bajjal. Valójában már csak 60 perce van, és az asszonyt azért hívatta a szobájába, hogy a végrendeletét lediktálja. A férfinek nemcsak biológiailag, de bibliai értelemben is kőszíve lett.A végrendeletében minden részletét leírja saját temetésének. Legnagyobb fiáról, Ödönről úgy határozik, hogy maradjon a cár mellett Oroszországban, éljen csak kicsapongó életet, hogy jól kiüresedjen. Nem veheti el a lányt, aki miatt elhagyta a szülői házat és legyen diplomata. Richárd menjen át a lovassághoz a testőrségtől és sose nősüljön meg, mert a másik két fiúnak jó ajánlólevél lesz egy harcban elesett testvér. Jenő, aki a legkedvesebb fia, de aki ezt sosem tudhatja meg, maradjon csak hivatalnok, ne támogassa senki, küzdje fel magát lépcsőről lépcsőre. Felesége 6 héttel a temetés után menjen hozzá Rideghváry Bencéhez. Bár az asszony többször abbahagyja az írást, a haldokló mindig megparancsolja, hogy folytassa és követeli, hogy hajtsa végre parancsait. Végül eljön az idő és meghal a férfi. Az asszony imában megfogadja, hogy semmit nem teljesít a végrendeletből és a kőszívű ember még egy utolsó földöntúlit kiált, mintha meghallotta volna odaátról az imát és visszatért egy kiáltás erejéig, hogy tiltakozzon.

A temtési ima

A temetés hatalmas pompában zajlik és teljesen másképp, mint ahogyan azt az elhunyt parancsolta. A harmadik pap, aki csak egy imát mondhatott volna, keményen elmondja, hogy sem adakozó, sem könyörületes, sem szeretetteljes, sem igazi hazafi nem volt a halott. Megjelenik egy feltűnően szép leány is, akinek nevét nem említik, de akiről sejthetjük, hogy az a lány, aki miatt Ödönnek messzire kellett utaznia. Tallérossy Zebulon Hatalmas tor követi a temetést, az említett pap nem jön el a torra, de megérkezik Tallérossy Zebulon, aki lemaradt a szertartásról, mert elakadt az úton, nem kapott kocsit és 4 bivaly húzta idáig hintaját. Tallérossy össze-vissza beszél és biztosítja az özvegyet, hogy megbűntetik majd a papot, aki a felháborító imádságot mondta. A két jóbarát Oroszországban vagyunk, ahol hatalmas táncmulatság van. Egy idegen ifjúért rajong sok orosz fiatal hölgy. Az idegen férfi még a nagyon gazdag Alexandra hercegnő kegyeit is elnyerte, de ő hűvös és udvarias. Leonin nevű barátja elrabolja és elviszi egy titkos szórakozóhelyre, ahol a férfiak szórakoznak. Ide érkezik a levél Ödönhöz, mert ő az idegen, anyjától, hogy atyja meghalt és azonnal utazzon haza. Leonin hiába próbálja lebeszélni barátját, az hajthatatlan, ezért inkább vele tart. Az úton hatalmas hóviharba kerülnek, farkasok támadják meg őket és szánjukat is baleset éri. A Dnyeperen korcsolyáznak, 4 farkas követi őket. Ödön megbirkózik a négy állattal, amíg barátja új lyukat fúr korcsolyaszíjjába, ami elszakadt. Ezután a kozák falu közelében jéghalászok lékébe esik bele Ödön, és Leonin menti ki onnan. A másik kettő Otthagyjuk Orszországban Ödönt és Bécsben találkozunk Richárddal, aki éppen párbajozni indul, de előtte összefut egy pappal, akit felcincáltak kihallgatásra Bécsbe, és aki úgy gondolja, hogy tévedésből túlcságosan drága szálláshelyre helyezték, és ebből még baja lesz. Richárdnak azt is elmondja, hogy ő bizony a lánya miatt, aki egy nemes fiába lett szerelmes és egy temetési ima miatt, amit bizony ugyaannak az úrnak a temetésén mondott el jutott ide. Richárd tudja, hogy az ő apja temetéséről beszél a pap, de nem fedi fel kilétét, csak ad a pincérnek két aranyat a pap költségeire. Hazamegy a szállására, ahol öreg szolgája várja vacsorával. Öccse is megérkezik, aki elmondja, hogy anyjától kapott levelet és 1000 Ft-ot, hogy ezután fényűzőbben éljen, de ő nem akar, mert hivatalnokként ez nem tenne jót neki. Inkább odaadja Richárdnak a felét a pénznek, őtőle úgyis megvonta most támogatását anyja, hogy jobb útra térjen. Az csak a kívánsága, hogy kísérje el őt bátyja Plankenhorsték estélyére. Richárd majd táncoltatja az anyát, amíg ő a lánynak udvarol. Mindenféle emberek Plankenhorstéknál az asszony bárókisasszonynak született, de férje már nem volt az. Meghívottak voltak ugyan a legnagyobb estélyekre, de senki nem mutatott komoly érdeklődést irántuk a felsőbb körökből. Az ő estélyeikre inkább fiatal katonatisztek, testőrök, hivatalnokok jártak. Jenő megpróbál Alfonsine közelébe kerülni, Richárd pedig unatkozik és csak egy szobalány érdekli, aki rákkoppintott a kezére, amikor megcsípte annak az arcát. Öccsétől megtudja, hogy a leány nem szobalány, hanem egy szegény nemeslány, akit itt tartanak, de csak cselédként bánnak vele. Bocsánatát kéri a szép Editnek, aki teljesen elbűvöli szépségével, tisztaságával.

A bakfis

Richárd minden meghívást elfogad ezek után Plankenhorstéktól és alig várja, hogy néhány szót válthasson Edittel. Észtreveszi ezt Alfonsine, aki amennyire szépséges, annyira romlott lelkű. Szobalányával csak bakfisnak nevezik Editet és arról beszélnek, hogy becsapják a lányt azzal, hogy úri ruhát adnak rá, taníttaják és bevezetik a társaságba. Szerveznek egy találkozót, amikor egyedül hagyják a házban és meghívják Bardlayt. Baradlay azonban nem tesz semmit, amivel kompromittálná a lányt, pedig ez volt a tervük és egy levélben megkéri Edit kezét. Amikor átadja a levelet Edit, Alfonsine és az anyja dühöng, hogy Alfonsine terve kudarcba fulladt. Anyja csak annyit mond, hogy látod, nem minden férfi olyan, mint Palvicz Ottó.A zsibárus Richárd miután megejtette levélben a lánykérést, lélekben megtisztulva és megindulva ér haza és elhatározza, hogy minden csecsebecsét, amely más nőkre emlékezteti, kidobat szolgájával. Az meg is tisztítja a szobát, de kiderül, hogy egy híres hölgyről készített képet bevágott a zsibárushoz. Richárd elmegy, hogy visszaszerezze a képet, de ottragad az öreg zsidónál, akinek hihetetlen sok holmija van az ócsakságoktól a legértékesebb portékáik. Végül Richárd a kép helyett egy karddal tér haza, mert a zsibárusnál megtalálja saját képét, amit az említett hölgy adott el az öreg Salamonnak. Még a zsibárusnál kipróbálja a kardot, kettévág vele egy puskacsövet, és erre annyira odavan Salamon, hogy a Richárdot ábrázoló képet megtartja magának.<br />Női bosszú<br />Aranka, a pap leánya folyamatosan apját várja, de most a szomszédságból is azt a hírt kapja, hogy bizony apja valószínűleg börtönbe jut a temetésen elmondott ima miatt. Megérkezik Baradlayné és minden gazdagságot és támogatást megígér a leánynak, de az nem fogadja el, mert neki meg kell várnia Ödönt, aki azt ígérte, hogy visszatér hozzá. Baradlayné átad egy levelet, amit Ödöntől kapott, és amit még fel sem bontott. Együtt olvassák el. Leonin levele az, aki elmondja, hogy mi történt velünk Oroszországban. A két nő egymás karjaiba borulva otthagyják az öreg paplakot és Baradlayné magához veszi a lányt a kastélyba. Az aláhúzott sorok<br />Bár a faluban mindenfélét pletykálnak a Baradlayakról és Arankáról, senki nem tudja a valóságot. Ödön levelet ír anyjának, hogy felépült és érkezik haza. Anyja elébesiet és elmondja, hogy azt akarja, hogy ő vegye át az apja után a főispáni széket és legyen ura a háznak. Az úrnőt is megtalálta már. Ödön ellenkezik, de aztán anyja bevezeti Arankához és minden ellenszegülés eltűnik. Az asszony boldog a fiatalok boldogsága miatt és a szobájában aláhúzza azokat a sorokat, amiket ellentétesen ugyan, de már véghez vitt a végrendeletből.

A Kézfogó napja

Minden honnan érkeznek a gazdag hintók a kézfogóra, megérkezik nagy pompával Tallérossy Zebulon is eladó lányaival, és Ridegváry is, nagy magabiztossággal. Hamar észreveszik, hogy olyanok is vannak a társaságban, akik bizony nem a császár hívei, és nem barátai sem Ridegváynak, sem Tallérossynak. A pap is ott van, Tallérossyék legnagyobb megrökönyödédére és nem is látszik nagyon boldogtalannak. Aztán megkezdődik a ceremónia, és kiderül, hogy a kézfogón bizony nem özvegy Baradlayné és Ridegváry a főszereplő, hanem Ödön és Aranka. Sokan éljeneznek, Ridegváry és barátai azonban megsemmisülve állnak. Ridegváry elmondja Baradlaynénak, hogy pontosan tudja, hogy hogyan is szólt a végrendelet, aminek minden szavát megszegte az asszony, és hogy ez a viselkedés egy magaslatra vezet, de annak a magaslatnak vérpad a neve. Az első lépés "ama" magaslathoz A megyeházán ülés van, és éppen Tallérossy beszél arról, hogy milyen buta gondolat a parasztnak szavazójogot adni és írni-olvsasni tanítani. A fehér tollasok, aki az újítások mellett vannak, mindenre elszánva szónokolnak, a fekete tollasok, a maradiak, pedig lapos szónoklatokkal húzák az időt. Az elnöki székben Ridegváry Bence ül, akinek megvan a joga arra, hogy abban a pillanatban szavazásra bocsájtson egy kérdést, amint csak akarja (amint a fekete tollasok lettek többségben. Joga van rá, hogy megbüntesse a csúnya szavakat használó szónokokat, sőt arra is, hogy feloszlassa a gyűlést.) Miután minden kísérlete kudarcba fullad, a pandúrokat hívatja és a terembe elkezdődik a harc, de a pandúrok csak nem jönnek, mert őket Baradlay Ödön állítja meg. Kitiltja Ridegváryt a teremből és nagy örömujjongás közepette elfoglalja az főszékét. Ridegváry szavaival, ez volt az első lépcső "ama" magaslathoz.  

Tavaszi napok

1848. március 13-án az egész város felbojdult Bécsben. Kitört a forradaom. Plankerhorst család villájában gyűlnek össze a megrémült csaászárpárti urak és hölgyek és azon tanácskoznak, hogy vajon mit is tegyenek? Meneküljenek vagy maradjanak. Sorra érkeznek a hírhozók, némelyeket majdnem agyonvert már a tömeg. Van olyan úr, aki halottszállítókat fizet le, hogy "hullaként" menekítsék ki a városból. Antoinette asszony nem akar menekülni. Kiráncigálja félholt leányát az erkélyekre és onnan kiáltja, hogy éljen a szabadság. Közben Jenő, aki teljesen ideggyenge és soha életében nem fogott kardot, és egyetlen vadászaton sem vett részt, halálraváltan ül a szobájában és Alfonsine-on jár az esze. Azután estére, már legyőzi félelmét és elindul, hogy megtudja végre, mi történt a szeretett nővel. Megdöbben attól, hogy a Plankenhorst palota a szabadságharcosok egyik központjává vált. Alfonsine és az anyja mindenkivel elhitetik, hogy a szabadság oldalán állnak. Jenőt megbűvöli, hogy a nő állandóan a nyakába ugrik, csókolja és örömittasnak mutatja magát a szabadság ügye miatt. Jenő úszik a boldogságban és nem lát át a színjátékon. Egyik erkélyről Ödönt hallja beszélni, ami megrémíti, és eszébe jut, hogy ez a második lépcső ama magaslathoz.<br />Az érem másik oldala<br />Közben Richárd mint katona is ott van a bécsi utcákon. Mindenféle, egymásnak ellentmondó parancsot kap, ezért nem használják csak a kardjuk lapját, nem gyilkolnak, csak szétkergetik a csőcseléket. Már a forradalmárok is tartanak a részeges tömegtől, akiknek nem a szabadságon, hanem a pusztításon, rabláson jár az esze. Jenő közben végigkocsizza a várost, nehogy összetalálkozzon Ödönnel, hogy vagy hogy a csőcselék haragja elé kerüljön. A forradalmárok és Richárd csapata egy zárda előtt próbálják meg szép szóval és viccekket lecsillapiítani a kedélyeket, de nem sikerül. Richárd bemegy a zárdába, ahol, megpillantja Editet, és ezután már nem akar mást, csak elkergetni a csőcseléket. Feletteseitől emiatt is különböző leveleket kap, egyik sokkal keményebb, másik megfontoltabb magatartást parancsol.

Aki igazán szeretnek

Már októberben járunk és a forradalmat hamarosan leverik. A barrikádokon két forradalmár beszélget. Egyik Alfonsine-t szereti, a másik úgy hiszi, hogy az anyjával együtt kém. Közben kiderül, Alfonsine és anyja egy apácán keresztül tarja a kapcsolatot a császárpártiakkal és mikor Editet kihozatják a zárdából, a látogatás színe alatt kicserélik az információkat. Editet a boldogtalanságba akarják kergetni azáltal, hogy megbeszélik, hogy Richárdot hamarosan megölik és annak anyját is elkapják, mert mindenki tudja, hogy álruhában jár és hol tartózkodik. Edit mindent kihallgat és nyugalmat színlel, de amikor hazafelé kocsiznak, kiugrik a kocsiból és elrohan arra a címre, ahol Richárd anyja van. Azoknak elmondja a sötét terveket és őt is kofának öltözve elmennek először Richárdhoz, aki útra kel anyja tanácsára Magyarországra, majd elmennek Palvicz Ottó csapatához és megtévesztve őket az Alfonsine-tól hallott jelszavak alapján, elküldik őket a Richárd útjával ellentétes irányba. Palvicz Ottó csak reggelre jön rá a cselre, de ekkor már bottal ütheti Richárd és a kofák nyomát.<br />Editet visszaviszik a kolostorba, ahol nem árul el estig semmit, pedig vesszővel, szíjjal verik, de estére azt modja, hogy az éjszakát Richárdnál töltötte. Tudja ugyanis, hogy így biztosan titokban marad a szökése, mert ezt a szégyent a kolostor nem engedheti meg magának.

A vérveres alkony

Leverték a forradalmat. A győztes még pihen, a vesztes menekül. Egy félkezű forradalmár sebesülten rogyadozó léptekkel támolyog a Plankenhorst palota felé. Látja a lobogót és eléri a kaput, de az zárva van, és hiába dörömböl, nem nyitnak ajtót. Még reménykedik, hogy talán a nők már elmenekültek és jó lesz itt meghalni, ennek a háznak a kapujában, a szabadság lobogója alatt. A lobogót azonban még hajnal elől kicserélik a császári zászlóra és ő ott hal meg, az áruló nők palotájának tövében.

Az a harmadik

Jenő a szabadságharc utolsó napjait már a Plankenhorst palotában töltötte. Nem ment szállására éjjelre sem, és úgy érezte, hogy viszonya Alfonsine-nal már mindenki számára egyértelmű és megmásíthatatlan. Közben sorra érkeznek meg az urak és hölgyek, a régi barátok, akik visszatértek vagy előbújtak rejtekhelyeikről. Jenővel senki sem törődik, csak Ridegváry mondja neki, hogy menjen a szállására, mert neki beszélnivalója van vele. Alfonsine előad egy színjátékot Jenőnek, hogy őket el akarják választani, de ő a sírig hű marad hozzá, anyja pedig elmondja Jenőnek, hogy az jelenleg "semmi", hiszen sem a forradalmárokhoz, sem a császárpártiakhoz nem állt, Alfonsine kezére addig ne számítson, amíg nincs rendes állása. Közben Alfonsine már Palvicz Ottótól kap levelet, aki viszonyuk felélesztését kéri. Ridegváry elmondja Jenőnek, hogy anyját keresik, és el fogják ítélni, egész családja üldözött, és anyja hamarosan felkeresi a szállásán. Felajánl neki egy ragyogó állást a cárnál. Anyja azonban nem jön egész éjjel, és reggelre Jenő megtudja Ridegvárytól, hogy elmenekült a városból, ő pedig elfogadja az állást. Elmegy Alfonsine-ékhoz és megkéri a kezét, megbeszélik másnapra a kézfogót, de hazaérve megjön az anyja, aki elmondja, hogy tudja, hogy ő előtte fényes pálya áll, míg testvéreit a vérpad várja, Ödön gyermekeit pedig a koldusbot. Jenő úgy dönt, anyjával tart. Hiába várja őt Ridegváry és a meghívottak serege Plenkenhorstéknál.<br />Elől víz, hátul víz<br />Richárd csapatával menekül. Palvicz Ottó a nyomukban. Egy alakalommal már pisztollyal lőnek egymásra, de aztán nem ér véget a párbaj. Richárdéknak útját állja a Duna, a March, a víz a hegy, a hóesés, de még az erdőtűz is, de végül sikerül magyar földre jutniuk.

                                                    II. rész


Egy Nemzeti Hadsereg

A nemzeti hadsereg gyerekekből, öregekből, ifjakból, papokból, ügyvédekből, úrfiakból és rablókból állt. Harcoltak kaszával, aztán az ellenségtől rabolt fegyverekkel, harangból öntöttek harangot, a főurak közül is sokan állítottak fel csapatokat. Harcoltak hősiesen.<br />A szalmakomisszárius<br />Tallérossy Zebulon nagy úr lett, élelmezési biztos. A legnagyobb problémája, ahogyan ő nevezte, a magasabb politika, azonban ez nem a szabdságharc ügye volt, hanem hogy férjhez adja 5 leányát. Ebben még felesége is egyetértett. Baradlay Ödön egy napon vendégségbe hivatalos hozzájuk, ki is takarítoják a házat és nagy lakomát rendeznek, hátha Ödönön keresztül eljuthatnak Jenőig, aki igencsak jó parti az egyik kisasszonynak.<br />Ödön azonban elviszi Zebulont a háborúba, ahol sokszáz embert kell ellátnia élelemmel, szalmával és jegyzékeket írnia. Zebulon retteg a félelemtől és reszket az éhségtől, nem ért a "könyveléshez" és semmi kedve a háboruskodáshoz. Hártamarad hát az utolsó állomáshelyen, de mégis úgy alakul, hogy onnan támad az ellenség, ő pedig kiugrik az ablakon és meg sem áll hazáig. Sokkal később olvasta csak, hogy mi is történt ott, és hogy az újságok úgy tudták, hogy Ő több óráig védte a rábízott javakat és helyet.

Az első tandíj

Kassánál nagyon kikapott a magyar sereg. Rossz volt a haditaktika. A visszavonulásnál Baradlay Ödön próbálja feltartóztatni a császárokat. Már nagy bajban vannak, amikor megjelenik egy huszárszázad, élükön Richárddal és segítenek a biztonságos visszavonulásban. A két testvér nagyon boldog, hogy találkoztak, hiszen évek óta nem látták egymást.

A betyár

Boksa Gergő ötven ökröt terelt a csapatokkal, hogy a húsellátmány biztosítva legyen. Hanem bizony úgy megijde a csatazajtól, hogy ijedtében otthagyja az ökröket és futásbak ered. Este aztán a táborban 50 botütést kap ezért, és elkergetik. Ő átmegy a némethez, és csellel visszaszerzi az ökröket. Baradlayék nagy örömmel fogadják, és Boksa Gergő papírt kap róla, hogy semmisnek tekinthető a verés.

A királyerdőben

A király erdőben hatalmas csata zajlott. Mindenki érezte ez egy olyan viadal, aminek a vége győzelem vagy halál. Itt találkozik össze a két nagy ellenfél: Palvicz Ottó és Baradlay Richárd is. Richárd legyőzi Palviczot. A magyar hadsereg győz.

A haldokló ellenfél hagyatéka

Bár Richárd néhány óráig eszméletlenül feküdt, nem szenvedett komoly sérüléseket. Pál úr azonban meghalt, amikor a sebesült Richárdra vetette magát, hogy a lovaktól megvédje tulajdon testével. Palvicz Ottó is a halállal küzd és magához hívatja Richárdot. Elmondja, hogy egy gazdag hölgytől van neki egy fia, akit 3 éve kerestett. Rábízza a titkot és a fiút Richárdra, aki megígéri, hogy gondoskodik a gyermekről. Palvicz Ottó meghal Richárd kezét szorítva.

Napfény és holdfény

Baradlay Ödön neje és két gyemeke Jenővel együtt Kőrös-szigeten van, ami igazi kis paradicsom. Biztonságban vannak, csak nagy aggodalomban. Jenő megtanítja Arankával a titkosírást, amivel lehet a katonákkal levelezni. Közben özvegy Baradlayné a kastélyában kórházt rendeztetett be, ahol rengeteg sebesültet ápolnak. Sajnos a háborús sebeken kívül a kolera is pusztítja az embereket, ezért Baradlayné nem ír gyermekeinek, unokáinak, menyének, és nem látogatja meg őket. Közben minden este"beszélget" a kőszívű arcképével, hogy tudja, hogy ő cselekedett helyesen.

Sötétség

Alfonsine-éknál ott van két apáca és Edit. A harcokról beszélnek és ők négyen biztosak benne, hogy hamarosan vége lesz az egésznek. Megérkezik Ridegváry, aki közli, hogy a magyarok győztek és Palvicz Ottó meghalt. Alfonsine teljesen kitör magából, anyja elájul a szégyentől, Alfonsine pedig szövetséget köt Ridegváryval, hogy eltörlik a Bradlayakat. Editet is megfenyegeti, hogy megöl mindenkit, aki szeret.

Mindenváró Ádám

Mindenváró Ádám olyan ember, akit soha nem érdekelt a szép ruha, a haza vagy a megye dolga, gazdagság vagy a rang. Éldegélt kis házában, földjével, feleségével, nem kellett gyerekkel törődniük, mert nem volt nekik. Ide menekül Tallérossy Zebulon és elmeséli bújdosását. Megfutamodott a német elől, 2 napig futott az erdőben, aztán egy hordóba rejtették, majd napszámos ruhába, később zsidó aszzonynak öltözve menekült, és végig rettegett, hogy valaki felismeri és megöli. Mindenváró majd megszakad a nevetéstől a történet alatt. Megérkezik Szalmás uram is, aki az ellenséghez tartozott és mindketten megrémülnek a másiktól, mert azt hiszek, hogy miatta van ott a másik. Szalmás elmeséli, hogy a magyarok győztek. Éjszaka aztán ijedtében mindkettő megszökik.

Sorsát senki sem kerülheti el

Két napig bújdosott az erdőben Tallérosy, amikor egy tisztáson szembetalálta magát Szalmás urammal és rajött, hogy nem menekülhet tovább. Felajánlotta hát, hogy inkább ne bántsák egymást. Közben megérkezik egy magyar katona, Szalmás elillan, és a katona Boksa Gergőhöz vezeti, aki azóta parancsnok lett és az elmondja neki, hogy a törvényszék halálra ítéli a hazaárulókat és a hazájukat cserbenhagyókat. Onnan is elmenekül Tallérossy és egy szekéren eljut egy távoli falucskába, ahol a paptól kér segítséget, aki saját fiához küldi külföldre reverendában. Csak útlevelet kell kérvényeznie. Akitől kérvényezi nem más, mint Ridegváry, aki azonnal megismeri és rögtön titulust is ad neki.

Egy magányos lovag

Pesten hatalmas a csend, senki sem mozdul. Az utcák csendjét lódobogás riasztja fel. Egy magányos huszár nyargal, mögötte messze a csapata. Utánuk mindenhonnan felhangzik a boldog éljen. Baradlay Richárd az, és azt az asszonyt keresi, aki a gyermeket bújtatja, de megtudja, hogy az osztrákok egyik börtönében ül és a gyermekről senki sem tud.

Párharc mennykövekkel

Richárd megszáll abban a házban, ahol korábban az asszony lakott a gyerekkel, és összebarátkozik egy csizmadiával, aki bemegy pórnak öltözve a várba, hogy kémkedjen. Ödön, Richárd és a többi parancsnok azon vitáznak, hogy meg kell-e ostromolni a várat és hogy válalhatják-e a lehetséges következményt, hogy Budáról az ellenség Pestet is földig rombolja. Végül a támadás mellett döntenek. Közebn Richárd Gyávának mondja Ödönt. Az öreg csizmadia a várban felismeri Szalmás Mihályt, és elmondja Richárdnak, hogy tudja, hogy van egy kém, aki bajba sodorhatja őket. Azt is észreveszi, hogy egy pesti házból gyertyákkal jelelnek a várba. Pestet porrá bombázzák. A csizmadia meglepi az árulót és lelöki a ház ablakából. A magyarok megindítják Buda ostromát. Első nap nem dől el a csata.

Zenit

Az ostrom előtti estén Ödön Richárdot párbajra hívja, ami jelen esetben azt jelenti, hogy aki hamarabb ér fel a várba a maga oldalán, az győz a párbajban. Mindketten hősiesen harcolnak, de Ödön a gyorsabb, Richárd még megpróbálja megmenteni a Lánchidat is.

Az eldobott lélek

Richárd elmegy a kórházba, hogy a gyermeket végre fellelje, ott már meghalt a dajka, de talál nála egy címet, és el is megy oda, és megtalálja nagy nyomorúságban a gyermeket. Rögtön visszaviszi Pestre és ott elviszi a gyermekkorházba, mert szembetegsége van.

Ephialtes

Ridegváryval és Tallérossyval találkozunk ismét. Az író visszaidézi a történelemből azokat, akik átkozták hazájukat vagy eladták azt. Ilyen volt Ephialtes is, aki eladta Hellászt. Ridegváry is eladta hazáját. Behívta a cár seregeit, hogy tegyenek rendet és töröljék el"ezt a nyomorúságos társaságot". Tallérossy Zebulon bizony nem annyira élvezte ezt a cselekedetet. Sőt egyszer eszébe jutott egy magaslatnál, hogy mint Dugovics Titusz lerántja magával a mélybe Ridegváryt, de aztán öt lányára gondolt, és nem lett hős. Próbált érdeklődni a megtorlásról, de Ridegváry csak latinul volt hajlandó idézgetni. Próbált vele összeveszni vagy megszökni, de Ridegváry nagyon ragaszkodott hozzá. Zebulon ellopott egy angol nyelvű útlevelet, amiben nincs név és cím, tehát bárki felhasználhatja, majd egy gyógyszer segítségével kiütéseket "szerzett" magának, ami miatt Ridegváry messze szaladt tőle, mert azt hitte, ő is kolerás. Így szabadult meg Zebulon Ridegvárytól, aki tovább masírozott a cári sereggel.

Perhelia

Csodálatos égi tünemény tűnt fel a 1849 júniusában az égen, de a természettudósok nem törődtek akkor vele. Csak a nép törődött, akik babonaságból rossz jelnek vette az égi tüneményt. Lánghy Bertalan, a protestáns prédikátor, aki az idős Baradlay temetésén annakidején az emlékezetes imát mondta, és Aranka apja volt, hatalmas parasztsereggel védte a Tiszát, és kérdte Istent, hogyha ez a jel az égen valóban vészjósló, akkor inkább haljon ő meg, mert nem akar ezen a földön élni, ha nem lehet ez szabad föld. Isten, aki tudta, mi következik, meghallgatta imáját, és magához vette a hűséges szolgát. A nép pedig szétfutott.

Régi jó barátok

Világosnál letette a magyar sereg a fegyvert. Ott volt Baradlay Ödön is. Várta, hogy sorsa beteljesüljön. Zebulontól érkezik egy levél benne egy útlevéllel, amivel megszökhet Angliába. Ödön fogja magát és elszökik vele. Az első ellenőrzésnél azonban beleakad Leoninba, aki nemhogy segítené, de minden barátságukat feledve, bezáratja, és ráparancsol az őrre, hogyha szökni akar, lőjje le. Az őr azonban az a szolga, akivel együtt szöktek annakidején a farkasok elől, és elengedi. Sikerül megszöknie Ödönnek.

Nadír

Csak vágtat végig a pusztán, amikor összetalákozik Boksa Gergővel. Tőle megtudja, hogy Nagyváradon van Ridegváry, és rájön, hogyha Leonin el nem fogja, ő bizony Ridegváry kezeibe fut és ő az, akinek nem adná meg magát. Újra hisz a barátjában. Boksa elviszi mocsáron, úttalan utakon keresztül egy házba, ahol bevárhatja az ítéletét. Bizony a családjához vezeti Ödönt.

A nem mutatott levél


Ödön iszonyatosan szenvedett a család körében, hiszen minden nap várta, hogy levelére, melyben tudatta a törvényszékkel, hogy várja döntésüket, válasz érkezik. Felesége az őrület határán volt és állandóan könyörgött, hogy meneküljön, de ő nem tette. Nem tehette. Jenőnek érkezik egy levél, illetve Eugen Baradlaynak, amit tévesen használtak, mert az Eugen Jenő és nem Ödön. Jenőt hívják a törvényszék elé Ödön helyett. Jenő nem mutatja meg a levelet, csak felkerekedik, hogy elmenjen. Megpróbálják visszatartani, mert azt hiszik, hogy Plankenhorstéknál akar kegyelmet kérni, de ő nem árulja el igazi tervét.<br />Egy ember, aki eddig nem ismertünk<br />Jenő megjelenik a bírák előtt, akik mindenről kikérdezik. Vállalja, amivel vádolják, de mások ellen nem tanuskodik. A bírák csodálkoznak azon, hogy mindent vállal, de ő nem akarja, hogy hosszúra nyúljon a tárgyalás, hogy szembesítsék valakivel, aki felismerhetné. Gyorsan végeznek. Az ítélet halál. Ő pedig csak annyit kér, hadd írjon levelet a családjának.

A túlvilágról

Visszaköltözik Ödön, Aranka, a gyerekek és özvegy Baradlayné a Baradlay kastélyba, és ott várják Ödön beidézését. Egyik nap jön egy katona, aki mindhármuknak levelet hoz. Temészetesen Jenőtől, amiben megtudják, mit tett értük. Mindhárman zokognak, de a katona előtt még vissza kell folytani a könnyeket. Annak még át kell adnia mellényt, melyett Jenő viselt a kivégzés alatt. Három véres lyuk van rajta.

A kőszívű ember előtt

Az anya örjöngő fájdalmában fia mellényével a kezében rohan a kőszívű képéhez, hogy neki ordítsa ki szívéből a fájdalmát. Őt vádolja és magát.<br />Ödön már nem akar hőst játszani, hiszen öccse volt az igazi hős. Aki azért hal meg, amiben hisz, az bátor, de aki azért, amiben nem is hitt, az hős. Neki megmaradt a család, akiket támogatnia kell.

A börtön távirdája


A börtönben, ahol Jenő volt, ott volt Richárd is és a börtönfalon át értesült (kopogtatással), hogy halálra ítélték testvérét. A cellákból úgy érkezett a hír, hogy az öreget. Ők Ödönre gondoltak, de Richárd mindig Jenőt hívta így, bár ő is úgy tudta, Ödönnek kell meghalnia.

Az első tőrdöfés


Alfonsine boldog a hírre, hogy ez agyik Baradlay már meghalt, és miatta, hiszen az ő jegyzetei is belejátszottak a halálos ítéletbe. Diadlaittasan vágja Edit szemébe, hogy az egyiket már megölte. Nem tudta, hogy azt, aki őt a legjobban szerette a világon, aki még akkor is megbocsájtott neki, amikor rájött, hogy ő fektette árulásával a sírba.

A fejgörcsök napján

A teljhatalmú kormányzónak fejgörcsei vannak. Ilyenkor legjobb embereivel is nagyon keményen bánik. Minden kegyelemért könyörgőnek nemet mond és a legsúlyosabb ítéleteket osztogatja. Késő éjszaka hozzá érkezik Alfonsine, aki megtudja, hogy már másnap leváltják a kormáynzót keménykezűsée miatt. Ráveszi a kormányzót, hogy még ezen az éjszakán hozzanak meg minden ítéletet, és végezzék ki hajnalban a foglyokat, élükön Baradlay Richárddal.

A tör hegye letörve

A kormáynzó megígéri, hogy így fog tenni, és Alfonsine diadalittasan hazamegy Bécsbe és elmondja anyjának és Editnek, hogy végre minden terve sikerült, és megölte Richárdot is. Azonban alighogy elmeséli rémséges tetteit, jelenti a szolgáló, hogy Baradlay Richárd úr van itt. Alfonsine rosszul számolt. A kormányzó nemhogy halálra ítélt volna minden foglyot, hanem elengedte minden bűntetésünket. Elmondta Richárdnak, hogy szabadulását Alfonsine-nak köszönheti, és átnyújtja halott testvére hajfürtjét, ami szőke (mint Jenőé), és nem fekete (mint Ödöné). Elindul hát Bécsbe és ugyanazon a vonaton utazik, mint a diadalittas Alfonsine, hogy elmenjen a Plankenhorst házba és megtalálja Editet.<br />A kőszívű ember felel<br />Közben özvegy Baradlayné minden nap a kép előtt könyörög és vádol. Vádolja a kőszívűt Jenőért és könyörög Richárdért. Aztán megérkezik a levél, hogy Richárd szabad. Úgy érzi, férje felelt neki, és Jenő volt a közbenjáró, mint gyermekkorában is mindig a két szülő között.

Megjelent tehát Richárd Plankenhorstéknál és bizony senki nem érthette hogyan lehetséges ez. Edit boldogan roghan a karjaiba. Plankenhorstné elmondja lekicsinylően, hogy Richárdnak semmi joga Editre, hiszen nem méltó hozzá, se rangja, se vagyona és Editnek kérője van. Edit azonban odavágja, hogy ő mindenkinek elmondja majd, hogy egy éjszaka megszökött a zárdából és a kaszárnyában töltötte az éjszakát szeretőjével. Ez elég lenne, de Plankenhorstné még megpróbálkozik azzal, hogy tudja, hogy van egy fia Richárdnak és ezzel a fiúval akarja befeketíteni Richárdot Edit elől. Richárd elmodja a gyermek történetét, de nem árulja el anyja nevét. E hír hallatára már nem tartóztathatják Editet.<br />Comedy of errors<br />Richárd és Edit boldogan hagyják ott a házat és elhatározzák, hogy amint lehet, összeházasodnak. Nem megy hamar, mert annyi emgedélyt kell elintézni, hogy bizony hosszúra nyúlik a várakozás. Ők mégis kivárják tisztességesen. Egyszerű esküvőt tartanak. Szűkösen kell élniük, hiszen Richárdnak már nincs vagyona. Ők mégis boldogok. Aztán Salamon, az öreg zsidó eljön és elmeséli nekeik, hogy bizony Editnek nagy hozománya van, így nem kell szűkölködniük. Magukhoz veszik Károlykát is, Palvitz és Alfonsine fiát..<br />Húsz év múlva<br />Palvicz Ottó fiát sajátjaként nevelte Richárd és sokáig nem is volt vele baj, de kamaszként megszökött és ellopott ottonról ezüstöket, Richárd azonban kereste és végül egy rablótanyán rongyokban talált rá. Később rájött, hogy Károlyt anyja értesítette és becsapta azzal, hogy apját, nevelőapja orvul megölte és bosszút kell állnia. Ezért változott meg annak a viselkedése. Később töbször megszökött, de Richárd mindig kihúzta a bajból. Végül hivatalnok lett, itt talált rá Alfonsine, aki koldusbotra jutott. Károly azonban nem segített rajta, mert éppen megkapta atyai örökségét és elment Amerikába. Alfonsine pedig egy őrültekházába jutott, amit özvegy Baradlayné alapított. Ottjártakor kerül éppen oda Alfonsine, és Baradlayné pénzt ad, hogy ápolják a nőt. Alfonsine itt tudja meg, hogy Jenő halt meg Ödön helyett, és hogy megbocsájthatatlan vétke miatt a túlvilágon sem nyugodhat majd.





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 4
Tegnapi: 1
Heti: 4
Havi: 44
Össz.: 7 649

Látogatottság növelés
Oldal: Hogyan működik a HuPont.hu weboldalszerkesztő és honlap?
minden féle van itt de ami nincsen azokat írjátok meg nekem és én beteszem - © 2008 - 2017 - lutora.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »